Mesterkoncertek és fiatal művészek

További információ a Klebelsberg Kultúrkúria honlapján.

Ludwig van Beethoven (1770-1827) táncjátéka Vigano olasz balettmester szövegére készült 1801-ben „Prometheus teremtményei” címmel. A történet hőse az ógörög mondakör titánja, aki Apolló isten és a kilenc múzsa segítségével életet lehel teremtményeibe: az első emberpárba. A balettzene nyitánya a táncjátéktól függetlenítette magát: gyakran hangzik fel hangversenyeken is.

Robert Schumann (1810-1856) a-moll zongoraversenyének magánszólamát az 1846. január 1-jei lipcsei bemutatón Clara Schumann játszotta. Ez a mű azóta a zongorairodalom egyik legszebb és legvonzóbb darabja, amely egyesíti a szenvedélyt, a lendületet, a bájt és a bensőséges költészetet. „A muzsika egy szép lélek kisugárzása; hangozzék fel közönség előtt, vagy csendben és magányban, mindegy; az a fontos csak, hogy mindig a szép lélek nyilatkozzék meg benne.”

Beethoven 7. szimfóniájának lipcsei bemutatójának előzményeire Robert Schumann apósa, Friedrich Wieck professzor így emlékezett: „A lipcsei Gewandhaus termében jelen voltam a 7. szimfónia első próbáján. Muzsikusok, kritikusok, hozzáértők és nem hozzáértők akkor még egyöntetűen azon a véleményen voltak, hogy Beethoven e szimfóniáját csak szerencsétlen, ittas állapotában komponálhatta, különösen az első és az utolsó tételt. Mindnyájan tudjuk, mekkora kegyelettel hallgatja ma már a legvegyesebb hallgatóság ezt a szimfóniát… és mily látható gyönyörűséggel élvezi a zenét”.

(Zelinka Tamás)



A koncert kiváló és neves vendégművészei itthon és külföldön egyaránt az egyik legtöbbet foglalkoztatottak közé tartoznak! Mindketten pályájuk zenitjén vannak! A Duna Palota közönségének éppen ezért aligha kell bemutatni őket. Ráadásul Baráti Kristóf a Duna Szimfonikusok évről-évre visszatérő vendége.

Várjon Dénes 1984-1991 között volt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója, 1991-től ugyanott tanár (Előkészítő tagozat). Díjai, kitüntetései: Magyar Rádió Országos Zongoraversenye – Különdíj (1985), Weiner Leó Kamarazenei Versenyen - I. díj (1985), Anda Géza Zongoraverseny, Zürich - I. díj (1991), Liszt Ferenc-díj (1997), Bartók-Pásztory-díj (2016). 2013. decemberben az Anda Géza Fesztiválon adott nagy sikerű szólóestet, mint a Nemzetközi Anda Géza Zongoraverseny történetének egyetlen magyar győztese.

Baráti Kristóf gyermekkorát – muzsikus szüleinek munkavállalása céljából – Venezuelában töltötte. Nyolc évesen ott adta első zenekari kíséretes koncertjét. A Zeneakadémia Kiemelt Tehetségek Osztályában, majd Párizsban tanult. A párizsi versenyszerepléseken figyelt fel rá Eduard Wulfson professzor, a Stradivarius Társaság igazgatója (az orosz hegedűiskola hagyományainak folytatója), aki a mentora lett. Baráti Kristóf a 1703-ban készült „Lady Harmsworth” Stradivariuson játszik, köszönhetően a chicagói Stradivari Alapítványnak. Jelentősebb sikereiből: Gorizia, „Lipizer” Nemzetközi Verseny – első díj (1995); Párizs, „Jacques Thibaud” Nemzetközi Verseny – második díj (1996); Brüsszel, „Erzsébet Királyné” Nemzetközi Verseny – harmadik díj és közönségdíj (1997); Moszkva, „Paganini” Nemzetközi Verseny - első díj (2010). Kitüntetései: Junior Prima díj (2009), Liszt Ferenc-díj (2011), Kossuth-díj (2014), Bartók–Pásztory-díj (2014).