Zeneszerzők felsőfokon – ELMARAD

Joseph Haydn (1732-1809) 101. (D-dúr), „Az óra” szimfóniájának londoni premierje után a Morning Chronicle elragadtatással ezt írta: „Ez Haydn volt, mit lehetne, mit kellene többet mondani?” A szimfónia közkeleti nevét a második tétel szüntelen óraketyegést utánzó ritmikus képletéről nyerte. Haydn azonban nem elégedett meg az óra egyenletes ketyegésének, tiktakolásának bemutatásával, hanem a 8 perces tételben egymás után varázsol elénk pompásabbnál pompásabb zenei tréfákat.

Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791) 1774-ben, tizennyolc éves korában, Salzburgban írta meg a B-dúr fagottversenyt. Azt sajnos nem tudni, hogy ki volt a címzettje a komoly virtuózitást igénylő műnek, melyben Mozart fantasztikusan kihasználta a fagott sajátos adottságait, így regiszterbeli kontrasztjait, rejtett beszédességét.

Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840-1893) 5. szimfóniája – mint oly sok más műve – a sorssal való küzdelemről szól. Ily módon mindaz, amit mecénásának, Nagyezsda von Meckhez írott levelében a 4. szimfónia rejtett programjáról megvallott, tökéletesen illik az 5.-re is: „A szimfónia magva a bevezető gondolat, melyre aztán az egész művet felépítettem. Ez a motívum maga a Sors, a Végzet, mely utunkban áll, midőn a boldogságot keressük.” A „Sors”, vagy a „Végzet” témája végigvonul a teljes művön, ezzel teremtve tartalmi egységet.

Kiss Gábor 1989-ben diplomázott a Zeneakadémián. Már diplomája előtt, 1988-ban felvételt nyert a Duna Szimfonikus Zenekarba, ahol azóta is a fagott szólam oszlopos tagja, 2002-től a szólamvezetője. Zenekari tevékenysége mellett a Csepeli Fasang Árpád Zeneiskola tanára.

Medveczky Ádám 1969-ben került be a Magyar Állami Operaházba, melynek zeneigazgatója is volt, jelenleg is rendszeresen visszahívott vendégkarmestere. A MATÁV Szimfonikusok egykori zeneigazgatója, majd a Győri Filharmonikusok első karmestere volt. 1974-től a Zeneművészeti Főiskolán tanít az ének-opera tanszakon. Az MMA rendes tagja, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, Prima Primissima díjas, érdemes művész.