Váltás Mobil nézetre

Váltás Teljes képernyős nézetre

HU / EN

Koncertek

A keringő örök!

ŐSZI BÉRLET / 2.

2020. október 30. (péntek) 19:00
Duna Palota - Színházterem (1051 Budapest, Zrínyi u. 5.)

Műsor:

  • Válogatás a Strauss-család és kortársaik műveiből
  • Suppé: Könnyű lovasság – nyitány
  • Lehár: Arany és ezüst – keringő
  • Delibes: Sylvia – Pizzicati
  • Ivanovici: A Duna hullámain – keringő (Bogár István hangszerelése)
  • Offenbach: Kán-kán
  • Fučík: Firenzei induló
  • ---
  • ifj. J.Strauss:
  • Denevér – nyitány
  • Déli rózsák – keringő
  • Mennydörgés és villámlás – gyorspolka
  • Tavaszi hangok – keringő
  • Pizzicato polka
  • Könnyű vér – gyorspolka
  • Tere-fere polka
  • Kék Duna – keringő

Vezényel: Deák András

Műsorvezető: Zelinka Tamás

Jegyárak: 3 200 Ft




A társastáncok közül a keringőnek van a legrégebbi hagyománya. Neve a német "waltzen" (forogni, keringeni) szóból származik és a talajon sikló lábak forgó mozgására vonatkozik. A "waltzen" szó 1750 körül egy rögtönzött bécsi vígjátékban jelent meg először, majd 1750-ben Johann Wolfgang von Goethe számolt be a német táncról szerzett tapasztalatairól, és a mámorító keringőmelódiákról. Ennek ellenére a keringő útja nem volt diadalmenet. 1765-ben Würzburgban figyelmeztették a hívőket, hogy aki walzert táncol, azt kiközösíti az egyház. Később, amikor az idősebb Johann Strauss (1804-1849) első nagysikerű keringőjét bemutatták, a következő kritika jelent meg az egyik bécsi újságban: „Ízléstelen és erkölcstelen dolog volt. Az asszonyok valóságos bacchánsnők lettek, az ártatlanság kimenekült a bálteremből és a halál vigyorgott a kimerül táncosok szemébe…”

Hasonlóan fogadták a keringőt hazánkban is. Mátyási József költő 1798-ban így hördült fel ellene: „A serkocsmákban nevelkedett pajkos neme a táncnak, vagyis inkább mesterséges megőrülés, mely által az okosnak látszó ember magából kerengő-állatot tészen. Sokaknak agyvelő zavarodást, száraz betegséget, sőt hirtelen halált is okoz a példák szerint, azért is minden józan és fejeknek hasznát venni akaró emberek előtt utálatos. Mégis ezt a tökéletlenséget pénzért tanulják, holott az embernek ingyen is elmehetne az esze!”

A londoni Times 1816-ban a keringőt külföldi duhaj táncnak nevezte, amit „remélhetőleg semmiféle morális társaság nem fog befogadni…” Egyébként a keringőt „szemérmetlen forgásnak, megvadult idegrángatózásnak és az indulatok felkorbácsolásának” minősítette a Times. (Forrás: Fütty és taps. Zenei anekdoták és furcsaságok. Összegyűjtötte és közreadja: Révész Tibor, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1967)

A 19. században a keringő Bécs valóságos jelképe lett, melyhez a bécsi operettek is hozzájárultak. A keringő társasági táncként mind a mai napig tartja népszerűségét a koncerttermekben is, különösen ifj. Johann Strauss (1825-1899) szvitszerű sorozattá fejlesztett mesteri tánczenéinek köszönhetően.


KONCERTNAPTÁR

2020 október
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
28
29
30
1
2
3
5
6
7
8
10
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
31
1

KÖVETKEZŐ KONCERTEK

A keringő örök!

ŐSZI BÉRLET / 2.
2020. október 30. (péntek) 19:00
Duna Palota - Színházterem (1051 Budapest, Zrínyi u. 5.)

Állatok a zenében

CSALÁDI BÉRLET / 2.
2020. november 8. (vasárnap) 10:30
Duna Palota - Színházterem (1051 Budapest, Zrínyi u. 5.)

Zeneszerzők felsőfokon

ŐSZI BÉRLET / 3.
2020. november 20. (péntek) 19:00
Duna Palota - Színházterem (1051 Budapest, Zrínyi u. 5.)

Zene és Irodalom

CSALÁDI BÉRLET / 3.
2020. november 29. (vasárnap) 10:30
Duna Palota - Színházterem (1051 Budapest, Zrínyi u. 5.)

Beethoven ereje

ŐSZI BÉRLET / 4.
2020. december 4. (péntek) 19:00
Duna Palota - Színházterem (1051 Budapest, Zrínyi u. 5.)

HÍRLEVÉL

DUNA PALOTA