Szimfonikus varázslatok

„Amikor a karmester beint: a magányos hangszerek hirtelen egymásra találnak, egymásba szeretnek – és megszólal a Zene. Élet születik. Ilyenkor érzed, milyen óriási tettet hajtott végre a zeneszerző és az összes muzsikus: egy élő világot hoztak ki a hangok zűrzavarából.” (Müller P.) A „Szimfonikus varázslatok” c. műsor nyitó és záró capricciói harsány életerejüknek, továbbá Antonín Dvořák és Pjotr Iljics Csajkovszkij mesteri tudásának köszönhetően váltak népszerűvé.

A francia Paul Dukas nagyzenekari scherzója pedig azáltal, ahogy a szerző – Goethe azonos című költeménye nyomán – sok humorral és ötlettel kelti életre a magabiztos varázslóinast, aki úgy érzi, mesterétől már a varázslótudomány minden fogását elsajátította. Annak távollétében – és engedélye nélkül – kiadja a parancsot a seprűnek, hogy hordjon vizet a fürdőjéhez: „Rajta! rajta! / Szedd a lábad, / Töltsd a kádat / Feredőre! / Gazdag árral fürge habja / Hadd zubogjon, fuss! előre!” A baj csak az, hogy közben azt a varázsigét, ami a seprű megállításához kellene, elfelejtette. Az pedig egyre csak hordja tovább a vizet… Szerencsére az időben hazaérkező mester gyorsan rendet teremt: „A sarokba, / Vissza, térj meg / seprűnyélnek! / Nem citálhat itt dologra / Senki más, csupán a mester!” (Kardos László fordítása)

Maurice Ravel saját bevallása szerint a Couperin sírját nem annyira a 18. századi francia clavecin-muzsikának és Couperin mesternek szentelte, hanem az I. világháborúban elesett bajtársai emlékének. Petrovics Emil zeneszerző találó értelmezése szerint ez a mű nagyon jól jellemzi Ravel egyéniségét, hogy mély fájdalmát nem szomorú és megrázóan tragikus hangon, hanem könnyed bájjal és kedvességgel fogalmazta meg. A Couperin sírja eredetileg zongorára íródott, melyet Ravel később a nagyhírű Pasdeloup-zenekar számára hangszerelt meg. A Couperin sírja zenekari változata megnemesíti, sőt, még jelentősebbé is varázsolja a mű eredeti fogalmazását. Köztudott, hogy Ravel a zenekari hangszerelés mestere volt, melyre talán a legjobb példa az eredetileg szintén zongorára készült „Egy kiállítás képei” c. Muszorgszkij mű zenekari átdolgozása. Ravel varázslatos zenekarkezelése csak Mozartéhoz hasonlítható utánozhatatlan csoda. Bár a hangszerelési munka jelentőségét Ravel mindig azzal tompította, hogy nincsen jól meghangszerelt mű, csak jól megírt zene, szerintünk a Couperin sírja éppen azért bravúros mű, mert mindkét kritériumnak megfelel!

(Zelinka Tamás)

Az Őszi Bérlet és Tavaszi Bérlet egyenként: 12 000 Ft. | Az Őszi Bérlet és Tavaszi Bérlet együttes megvásárlása esetén az ár: 22 000 Ft. | Az Őszi Bérlet és Tavaszi Hangversenysorozat egy előadására szóló jegy: 3 200 Ft. A Családi Matiné Bérlet: 5 500 Ft. | A Családi Matiné Hangversenysorozat egy előadására szóló jegy: 1 900 Ft. Áraink 27% áfát tartalmaznak.

A Duna Szimfonikus Zenekar a műsorváltoztatás jogát fenntartja!