Amerikai rapszódia

Balog József (1979) diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen kitűnő minősítéssel szerezte. Tanulmányi évei alatt több hazai és nemzetközi versenyen nyert díjakat, ezek közül kiemelkedik a Chopin zongoraverseny I. díja (1999, Budapest), a Liszt-Bartók Nemzetközi Zongoraverseny I. díja (2000, Budapest), az Alekszander Tansman Nemzetközi Zenei Verseny nagydíja és különdíja (2002, Lodz), a Nemzetközi Brahms Zenei Verseny II. díja (2004, Pörtschach), a Pécsi Nemzetközi Liszt Ferenc Zongoraverseny I. díja (2007, Pécs), valamint a „Carlo Soliva” Nemzetközi Zongoraverseny 2. díja (2008, Casale Monferrato).
Több CD felvétel is őrzi játékát a Hungaroton, a Convention Budapest Classic és a Brilliant Classics kiadóknál. Első, „Hungaricum” című szóló lemeze 2005-ben elnyerte a Nemzetközi Liszt Ferenc Hanglemezverseny Nagydíját.
Állandó kamarapartnerével, Zalai Antal hegedűművésszel Enescu hegedű-zongora szonátái mellett lemezre vette Auer Lipót valamennyi átiratát, és Bartók Béla hegedűre és zongorára írt összes kamaraművét. A standard zongorista repertoár mellett szívesen játszik ritkán előadott, valamint jazz ihletésű műveket, nevéhez fűződik megannyi kortárs zenei mű bemutatása is. 2017-ben jelent meg legújabb CD-je, „Gershwin: Rhapsody in Blue” címmel. Kiemelkedő zenei előadó-művészeti tevékenysége elismeréseként 2018-ban Liszt Ferenc-díjat kapott.

A Jazzation 2005-ben alakult Budapesten, és ma Magyarország legismertebb jazz-acappella formációja. 2013-ban Grazban, 2014-ben az olaszországi Pinerolóban, 2015-ben Lipcsében nyerte meg a legrangosabb acappella versenyek nagydíjait. 2016-ban elnyerte az Independent Music Awards közönségdíját, 2017-ben „A Dal” című műsor kapcsán egy ország dúdolta a „Fall Like Rain”-t. Évről évre számos nemzetközi kurzus és fesztivál résztvevője Európában és Ázsiában is.
A Duna Szimfonikusokkal adott közös koncert után 2018. május 18-án a Müpában, május 19-én a Budapest Kongresszusi Központban, május 20-án pedig a pécsi Kodály Központban hallható az együttes a svéd Real Grouppal adott közös koncertjein.



George Gershwin (1898-1937) zenéje úgy vall saját koráról, mint Offenbach operettjei a francia császárságról, Johann Strauss a Monarchia Bécséről, vagy Bartók késői zenéi a háborúba rohanó Európáról. Gershwin első nagy sikere az 1919-ben írt Swanee című dal volt, amit kottaként és hanglemezen is kiadtak, így egy csapásra világszerte ismert szerző lett. Hamarosan a Broadway népszerű zeneszerzőjévé vált, miközben egyre inkább foglalkoztatta az amerikai dzsessz és az európai klasszikus zene egyesítésének a gondolata.

A Rhapsody in Blue a „szimfonikus jazz” alapműve. Az 1924-es bemutatón a zongoraszólót játszó Gershwin partnere Paul Whiteman jazz-zenekara volt. A darab ma ismert szimfonikus zenekari változata csak két év múlva készült el. Gershwin művének először az „Americian Rhapsody” címet szánta, ám egy impresszionista kiállítás hatására – ahol többek között olyan képfeliratokkal találkozott, mint „Harmónia szürkében és zöldben” vagy „Nocturne kékben és zöldben” – született meg végül a Rhapsody in Blue. A „blue” az amerikai zsargon szerint rosszkedvet, szomorúságot, másnaposságot jelent, de gondolhatunk a vágyakozó, érzelmekkel teli bluesra is. Mivel a kék színnek a mű esetében legfeljebb csak hangulati asszociációja van, ezért a nálunk elterjedt Kék rapszódia fordítás nem fedi a mű eredeti tartalmát.

Az 1925-ben bemutatott, három tételes F-dúr zongoraverseny dallamossága félreérthetetlenül a dzsessz forrásaiból táplálkozik, de ezen a művén is érződik Gershwin európai zenében való rendkívüli tájékozottsága és jártassága.

Gershwint már 1922-től foglalkoztatta egy opera megírásának a gondolata. 1926-ban találkozott DuBose Heyward, az 1900-as évek déli, fekete államaiban játszódó kisregényével, de egyéb elfoglaltságai miatt a tényleges munkára csak később kerülhetett sor. A Porgy és Bess tervezett bemutatóját késleltette a feketék színpadon való megjelenésétől és a közönség kiszámíthatatlan reakciójától tartó félelem is. Végül az 1935-ben nagy sikerrel bemutatott opera zenéje hamisítatlan amerikai lett: az európai hatások mellett szervesen egyesülnek benne az afro-amerikai eredetű dzsessz, a fekete zene, de még az indián zene motívumai is.

Az Egy amerikai Párizsban c. szimfonikus mű Gershwin párizsi tartózkodása során született. Az 1920-as évek Párizsának hangulatát mutatja és „a zene nyelvén közvetíti azoknak az emócióknak egymásutánját, amelyet egy jenki turista érezhet (nincs kizárva, egyenesen a Broadway-ról), aki belesodródott a fény városának forgatagába.”

(Zelinka Tamás)

Az Őszi Bérlet és Tavaszi Bérlet egyenként: 12 000 Ft. | Az Őszi Bérlet és Tavaszi Bérlet együttes megvásárlása esetén az ár: 22 000 Ft. | Az Őszi Bérlet és Tavaszi Hangversenysorozat egy előadására szóló jegy: 3 200 Ft. A Családi Matiné Bérlet: 5 200 Ft. | A Családi Matiné Hangversenysorozat egy előadására szóló jegy: 1 500 Ft. Áraink 27% áfát tartalmaznak.

A Duna Szimfonikus Zenekar a műsorváltoztatás jogát fenntartja!