Koncertek
Mesterművek
TAVASZI BÉRLET / 2.
2018. március 2. (péntek) 19:00
Duna Palota - Színházterem
Műsor:
- Barber: Adagio vonószenekarra, op.11
- Elgar: e-moll csellóverseny, op.85
- Mozart: C-dúr szimfónia („Jupiter”), K.551
Közreműködik: Karasszon Eszter – cselló
Vezényel: Horváth Gábor
Műsorvezető: Zelinka Tamás
Jegyárak: 3 200 Ft - Jegytérkép
Karasszon Eszter (1992) a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen diplomázott 2016-ban. Számos versenyen ért el eredményt, legfontosabb helyezései: Popper Dávid Nemzetközi Gordonkaverseny I. díj (2015), Dohnányi Ernő Kamarazene Verseny Nagydíja (2013), Starker János Országos Csellóverseny I. díj (2008). 2010-ben ösztöndíjjal 5 hetet töltött Amerikában, az Indiana Universityn, ahol Starker János mesterkurzusán vett részt.
Horváth Gábor (Budapest, 1975) tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Középiskolai Énektanár és Karvezető szakán (tanárai: Maklári József, Hartyányi Judit) és kitüntetéses minősítéssel a karmester szakon végezte (tanárai: Lukács Ervin, Gál Tamás). Tanári munkásságának főbb állomásai: 1998-2002: Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnáziumban – ének-zene oktatás; 2000-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója Karmester és Karvezető Tanszék egyetemi adjunktusa; 2002-től a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola – karvezetés, kamarazene tanára. 2010 óta a Gödöllői Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője és vezető karmestere, továbbá a Zuglói Filharmónia Szent István Király Szimfonikus Zenekar karmestere.
Samuel Barber (1910-1981) amerikai zeneszerző legismertebb műve a fenségesen gyönyörű Adagio, amely eredetileg vonósnégyesének második tétele volt. A mű világkarrierje 1937-ben kezdődött, amikor Barber vonószenekarra átdolgozta. Ezt a művet játszották F. D. Roosevelt és J. F. Kenedy amerikai elnökök temetésén. Filmvásznon a háború pusztítását illusztrálta a Szakaszban, Az elefántemberben pedig a főhős depressziója aláfestéseként használták fel. Ez a mű tette halhatatlanná Barber nevét.
Sir Edward Elgar (1857-1934) angol zeneszerző az Enigma-variációival szerzett nemzetközi hírnevet. Népszerű indulóinak egyike – a Land of Hope and Glory (A remény és dicsőség országa) – a Brit Gyarmatbirodalom himnusza lett. Gordonkaversenye 1919-ben készült, hátterében az első világháború borongós képe áll. Egy anekdota szerint Elgar 1918-ban, 61 évesen mandulaműtéten esett át. A műtét utáni napon – lánya, Carice elmondása szerint – papírt és tollat kért, és lejegyzett egy dallamot, 9/8-ados ütemmutatóval. Ebből a témából bontakozott ki a csellóverseny emlékezetesen szép főtémája.
Nagy valószínűséggel a Jupiter-szimfónia névadója nem Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791), hanem a Londonban élt neves német vállalkozó, Johann Peter Salomon volt, aki Haydntól a 12 híres „Londoni” szimfóniát rendelte. Ez az elnevezés a mű C-dúr jellegét hangsúlyozza, figyelmen kívül hagyva annak számos fájdalommal teli részletét. Egyébként bizonytalanok Mozart utolsó szimfóniáinak (Esz-dúr, „nagy g-moll”, „Jupiter”) megszületési körülményei, bemutatásuk időpontja és helye. Ugyanakkor a szimfónia befejezésének dátumát maga Mozart 1784-ben jelölte meg a több-kevesebb rendszerességgel vezetett műjegyzékében, 1788-ban. Keserű évek voltak ezek Mozart életében: szorító anyagi gondok gyötörték, a megoldásukra tett kísérletei sorra kudarcba fulladtak. Az „Jupiter” szimfóniában ennek ellenére az életigenlő hang játssza a főszerepet.
(Zelinka Tamás)
Az Őszi Bérlet és Tavaszi Bérlet egyenként: 12 000 Ft. | Az Őszi Bérlet és Tavaszi Bérlet együttes megvásárlása esetén az ár: 22 000 Ft. | Az Őszi Bérlet és Tavaszi Hangversenysorozat egy előadására szóló jegy: 3 200 Ft. A Családi Matiné Bérlet: 5 200 Ft. | A Családi Matiné Hangversenysorozat egy előadására szóló jegy: 1 500 Ft. Áraink 27% áfát tartalmaznak.
A Duna Szimfonikus Zenekar a műsorváltoztatás jogát fenntartja!