Váltás Mobil nézetre

Váltás Teljes képernyős nézetre

HU / EN

Koncertek

Kimeríthetetlen dallamkincsek szerzői kép

Kimeríthetetlen dallamkincsek szerzői

TAVASZI BÉRLET / 1.

2018. február 2. (péntek) 19:00
Duna Palota - Színházterem

Műsor:

  • Brahms: 2. (B-dúr) zongoraverseny, op.83
  • Borogyin: 2. (h-moll) szimfónia

Közreműködik: Kocsis Krisztián – zongora

Vezényel: Medveczky Ádám

Műsorvezető: Zelinka Tamás

Jegyárak: 3 200 Ft - Jegytérkép



Kocsis Krisztián (1997) már négy évesen komponált és improvizált, mindennapjai zenehallgatással, zongorázással és zeneszerzéssel teltek. 2010-ben első díjat nyert a Nyíregyházán megrendezésre került XII. Országos Zongoraversenyen, 2011-ben a III. Országos Bartók Béla Zongoraversenyen játékát Kiemelt Nívódíjjal jutalmazták. 2013 januárjában nagy sikerrel debütált a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, ahol a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjén édesapjának, Kocsis Zoltánnak a vezénylete alatt Mozart A-dúr K.414-es zongoraversenyét adta elő. 2013 májusában elnyerte a Párizsban megrendezésre került Ile de France Nemzetközi Zongoraverseny különdíját, ahol ezzel egyidejűleg felkérték egy szólóestre: 2014. június 12-én nagy sikerrel debütált a francia fővárosban. A 2014. március 25-30-ig megrendezésre került VI. Bartók Béla Nemzetközi Zongoraversenyen harmadik díjat nyert, és egyetlen magyar muzsikusként a döntő résztvevője volt a 2016 őszén, Budapesten megrendezett Nemzetközi Liszt Zongoraversenynek.

Medveczky Ádám (1941) a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola karmesterképzőjében és a zeneelmélet szakon tanult. 1960-1969 között az Állami Hangversenyzenekar szólamvezető ütőhangszeres művésze volt, majd a Magyar Állami Operaház korrepetitora lett. 1974-ben elnyerte a Magyar Televízió első alkalommal megrendezett karmesterversenyének második díját, ami országszerte ismertté tette a nevét. Még ebben az évben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa lett. 1974-ben kezdte meg karmesteri működését a Magyar Állami Operaházban. 1982-ben a Zeneakadémia Magánének és Zongora tanszékének tanára lett. 1987-ben kinevezték a Magyar Posta Szimfonikus Zenekara (ma Concerto Budapest) zeneigazgatójának, mely pozíciót 1996-ig töltötte be. Közben egy rövid ideig a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatójaként is működött, 1990-1993 között. 1997-ben a Győri Filharmonikusok első karmestere lett. Az operaelőadások dirigálása mellett végigvezényelte a szimfonikus zenekari repertoár jelentős részét. Fontosabb díjai, kitüntetései: Liszt Ferenc-díj (1976), érdemes művész (1988), Bartók–Pásztory-díj (2003), Magyar Állami Operaház örökös tagja (2004), Alternatív Kossuth-díj (2008), Kossuth-díj (2011), Prima Primissima díj (2016).



Johannes Brahms (1833-1897) 1881 nyarán ezt írta egyik tisztelőjének, Elisabeth von Herzogenbergnek: „El kell mondanom, hogy írtam egy egészen kis zongoraversenyt, egy egészen kis gyengéd scherzóval. B-dúrban...”. Franz Wüllnert pedig arról értesítette, hogy „Ez a zongoraverseny bármelyik másikkal felveheti a versenyt! Hosszúságát tekintve valamennyit felülmúlja.” Ezek a mondatok a zongoraverseny-irodalom egyik legnagyobb szabású, 4 tételes remekművének létrejöttét jelezték. Nemcsak a 4 tételesség, de a zenekar és a szólóhangszer viszonya is ezt a zongoraversenyt egyértelműen egy szimfóniához teszi hasonlóvá. A B-dúr zongoraverseny bemutatója a pesti Vigadóban volt a Budapesti Filharmóniai Társaság 1881. november 9-i hangversenyén. A zongoránál a szerző ült, akinek játékáról azt jegyezték fel, hogy bizonyos robusztus erő, vaskosság és komolyság jellemezte, mint a Brahms műveket általában. A zenekart a nevezetes koncerten Erkel Sándor, Erkel Ferenc nagy tehetségű karmester-fia irányította.

Alekszandr Borogyin (1833-1887) Európa egyik legtekintélyesebb kémia- és orvosprofesszora volt, aki magát „vasárnapi zeneszerzőnek” nevezte. „A tudomány a munkám, a muzsika a szórakozásom” vallotta. Sokáig vívódott, hogy a tudomány vagy a muzsika-e az igazi hivatása. „Ön egy szép szimfóniát írt”– köszöntötte Borogyint 1877 nyarán Liszt Ferenc, amikor az orosz zeneszerző Weimarban felkereste. A dicséret Borogyin 2. szimfóniájának szólt. Liszt az elsők között fedezte fel Borogyin tehetségét és alkotásaiban egy újhangú, kelet-európai zene megszületését üdvözölte. Vlagyimir Sztaszov, a kor nagy tekintélyű művészeti és zenekritikusa „hősi szimfóniának” nevezte ezt a művet, mert nyitótételében a régi orosz lovagok csatára készülő szertartását vélte kihallani. A második helyen álló és népies karakterű Scherzo Borogyin szövegmagyarázata szerint viszont Bajánról, az Igorról szóló legenda dalnokáról szól, amint pengetős hangszerének kíséretével megkezdi elbeszélését. (A 2. szimfónia tematikus anyagai szorosan kapcsolódnak a szerző ezzel a művével párhuzamosan írt Igor herceg c. operájához.) A fináléról Borogyin azt írta, hogy „tele van élettel és erővel, élénk és nagyon hatásos.” A mű bemutatója 1877. február 26-án volt Liszt Ferenc kezdeményezésére, az általa alapított és mecénált Általános Német Zenei Egyesület koncertjén.

(Zelinka Tamás)



Az Őszi Bérlet és Tavaszi Bérlet egyenként: 12 000 Ft. | Az Őszi Bérlet és Tavaszi Bérlet együttes megvásárlása esetén az ár: 22 000 Ft. | Az Őszi Bérlet és Tavaszi Hangversenysorozat egy előadására szóló jegy: 3 200 Ft. A Családi Matiné Bérlet: 5 200 Ft. | A Családi Matiné Hangversenysorozat egy előadására szóló jegy: 1 500 Ft. Áraink 27% áfát tartalmaznak.

A Duna Szimfonikus Zenekar a műsorváltoztatás jogát fenntartja!

KONCERTNAPTÁR

2017 június
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
29
30
31
1
2
4
5
6
7
8
9
11
12
13
14
15
16
18
19
20
21
22
23
25
26
27
28
29
30
1
2

KÖVETKEZŐ KONCERTEK

Budapest Gálakoncert

Budapest Gála
2017. július 1. (szombat) 20:00
Duna Palota - Színházterem

Budapest Gálakoncert

Budapest Gála
2017. július 8. (szombat) 20:00
Pesti Vigadó

Budapest Gálakoncert

Budapest Gála
2017. július 15. (szombat) 20:00
Pesti Vigadó

Budapest Gálakoncert

Budapest Gála
2017. július 22. (szombat) 20:00
Duna Palota - Színházterem

Budapest Gálakoncert

Budapest Gála
2017. augusztus 5. (szombat) 20:00
Duna Palota - Színházterem

HÍRLEVÉL

DUNA PALOTA