Koncertek
A kései Brahms
TAVASZI BÉRLET / 5.
2017. május 12. (péntek) 19:00
Duna Palota - Színházterem
Műsor:
- Brahms: Kettősverseny hegedűre és gordonkára (a-moll), op.102
- Brahms: 4. (e-moll) szimfónia, op.98
Közreműködik: Stuller Gyula – hegedű és Stuller Júlia – gordonka
Vezényel: Deák András
Műsorvezető: Zelinka Tamás
Jegyárak: 2 900 Ft - Jegytérkép
Stuller Gyula (Budapest, 1962) hegedűművészi diplomáit a londoni Guildhall School of Music and Drama Zeneakadémián Pauk György és a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Halász Ferenc növendékeként szerezte. Hegedűjátékát Nathan Milstein, Végh Sándor és Varga Tibor mesterkurzusain tökéletesítette: ez utóbbinak három éven keresztül tanársegédje is volt. Stuller Gyula számos nemzetközi verseny díjazottja, így többek között az 1986-ban, a svájci Sion városában rendezett 20. Varga Tibor Nemzetközi Hegedűversenynek, melyen 1. díjat nyert. Jelenleg a lausanne-i Hemu Zeneakadémia tanszékvezető tanára. Rendszeresen ad mesterkurzusokat Európában és Japánban, mint szólista és a Stuller Vonósnégyes vezetőjeként pedig világszerte turnézó művész.
Stuller Júlia (Lausanne, 1992) gordonkaművész a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Mező László, a Lausanne-i Zeneakadémián Patrick Demenga, Baselben, a Mesterképzőben pedig Ivan Monighetti és Sol Gabetta tanítványa volt. Több rangos nemzetközi ifjúsági zenei verseny győztese. 2014 óta tagja a Verbier Festival Orchestrának és az édesapja által vezetett Stuller Vonósnégyesnek.
A Kettősverseny Johannes Brahms (1833-1897) utolsó zenekari darabja, melyet Joachim József magyar származású hegedűművész, karmester és zeneszerző megbékítésére írt, akivel a korábbi jó barátsága megromlott. Joachimnak tetszett a versenymű, és kibékült a zeneszerzővel. A bemutató 1887-ben, Kölnben volt, ahol Joachim és a gordonkás Robert Hausmann játszotta a szólókat és Brahms vezényelt. Az a-moll kettősversenyben a hegedű és a gordonka a két barátot jeleníti meg.
Brahms 1885 tavaszán Bülow-hoz írt levelében beszámolt arról, hogy egy új szimfóniát komponált, amely „… nem tudom, megnyeri-e a közönség tetszését.” Brahms aggodalmát igazolták a mű első zártkörű meghallgatásán történtek, amikor Ignaz Brüll nevű barátjával két zongorán egy válogatott hallgatóságnak bemutatta új szerzeményét. A szigorúságáról híres zenetudós, Eduard Hanslick a 4. szimfónia (1897) első tételének meghallgatása után úgy érezte, „mintha két erős fickó a bőrét cserzette volna”. Max Kalbeck pedig azt ajánlotta a szerzőnek, hogy a harmadik tételt „dobja papírkosárba”, a negyediket viszont önálló variációként tegye közzé, és a 4. szimfóniához írjon új Scherzót és új zárótételt. Brahms szerencsére nem fogadta meg barátai javaslatát, hanem megvárta a mű első zenekari próbáját: a Meiningeni Zenekar és a karmester Hans von Bülow lelkesedését tapasztalva már bizakodva várta a bemutatót. Ezen azt a tételt, melyet Kalbeck szerint szemétkosárba kellett volna dobni, a közönség megismételtette. A Hanslick által kifogásolt 1. tétel pompás nyitótémája az idők folyamán a szerző egyik leghíresebb dallama lett. A Finálé Hermann Krezschmar zenetörténész szerint egy „olyan birodalomba vezet, ahol már nincsen sem öröm, sem bánat, és ahol az ember fejet hajt azelőtt, ami halhatatlan”.
(Zelinka Tamás)
Az Őszi Bérlet és Tavaszi Bérlet egyenként: 11 500 Ft. | Az Őszi Bérlet és Tavaszi Bérlet együttes megvásárlása esetén az ár: 21 000 Ft. | Az Őszi Bérlet és Tavaszi Hangversenysorozat egy előadására szóló jegy: 2 900 Ft. A Családi Matiné Bérlet: 4 900 Ft. | A Családi Matiné Hangversenysorozat egy előadására szóló jegy: 1 200 Ft. Áraink 27% áfát tartalmaznak.
A Duna Szimfonikus Zenekar a műsorváltoztatás jogát fenntartja!