Beethoven „...csókkal szentelte meg homlokomat.” (Liszt Ferenc)

Balog József (Budapest, 1979) zongoraművész, felsőfokú zenei tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Budapesti Tanárképző Intézetében Krause Annamária, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen pedig Jandó Jenő irányításával folytatta: 2004 májusában diplomázott. Több hazai és nemzetközi versenyen nyert díjat. Első CD-felvétele Szalai Antal hegedűművésszel 2003 nyarán jelent meg a Hungarotonnál, a Liszt-műveket tartalmazó „Hungaricum” című szólólemeze pedig egy évvel később a Convention Budapest Classic gondozásában. A „Hungaricum” 2005-ben elnyerte a Liszt Ferenc Nemzetközi Lemeznagydíjat. A „Liszt on Erard” című CD-je 2012-ben készült.

Horváth Gábor (Budapest, 1975) tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Középiskolai Énektanár és Karvezető szakán (tanárai: Maklári József, Hartyányi Judit) és kitüntetéses minősítéssel a karmester szakon végezte (tanárai: Lukács Ervin, Gál Tamás). Tanári munkásságának főbb állomásai: 1998-2002: Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnáziumban – ének-zene oktatás; 2000-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója Karmester és Karvezető Tanszék egyetemi adjunktusa; 2002-től a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola – karvezetés, kamarazene tanára. 2010 óta a Gödöllői Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője és vezető karmestere, továbbá a Zuglói Filharmónia Szent István Király Szimfonikus Zenekar karmestere.



Liszt Ferenc (1811-1886) variációi zongorára és zenekarra a pisai Camposanto: „A halál diadala” című freskójának hatása alatt keletkezett és a „Dies irae” gregorián melódia parafrázisa. Egyike azoknak a Liszt-műveknek, amelyek leginkább előre mutatnak a XX. század zenéje felé. Nem véletlen, hogy Bartók Béla egyik legkedveltebb és legszebb zongoraművészi produkciói közé tartozott. Írásaiban sokszor említi a Haláltáncot, mint azon Liszt-kompozíciók egyikét, amely ifjúságának útkeresése közben irányt mutatott számára. Az egytételes mű bemutatója Hágában volt, 1865. április 15-én. A szólót Hans von Bülow játszotta J. H. Verhulst vezényletével.

A Magyar fantázia Liszt Ferenc XIV. rapszódiájának közeli rokona, briliáns és elegáns egytételes mű. Felhangzik ebben is a Magasan repül a daru kezdetű, 1847 utáni kiadványokban szereplő népies műdal, valamint két gyors csárdásmelódia. A mű bemutatója a Pesti Nemzeti Színházban volt 1853. június 1-jén. A zongoraszólót Hans von Bülow játszotta, Erkel Ferenc vezényelt. A méltóságteljes zenekari bevezetőt zongorakadenciák váltják fel, melyekben megszólal a Rákóczi-nóta ismert kvartmotívuma is.

Ludwig van Beethoven (1770-1827) 2. szimfóniájának 1804-es, lipcsei bemutatóján jelen lévő neves kritikus, Johann Friedrich Rochlitz laudációjából: „Nevezetes, kolosszális mű, olyan mélységből, erőből és művészi tudásból fogant, amelyhez fogható kevés akad – a szándék és kidolgozás olyan igényével mind a komponista, mind a zenekari megszólaltatás részéről, amilyennel eddig szimfónia egész bizonyosan még sohasem lépett fel. A legjobb zenekaroknak is újra és újra kell játszaniuk, amíg az eredeti és néha egészen különösen csoportosított gondolatok csodálatra méltó összessége kerek egészet nem alkot, és meg nem jelenik a mű roppant egysége, ahogy az a zeneszerző szellemében megfogant.” (Komlós Katalin fordítása)

(Zelinka Tamás)

Az Őszi Bérlet és Tavaszi Bérlet egyenként: 11 500 Ft. | Az Őszi Bérlet és Tavaszi Bérlet együttes megvásárlása esetén az ár: 21 000 Ft. | Az Őszi Bérlet és Tavaszi Hangversenysorozat egy előadására szóló jegy: 2 900 Ft. A Családi Matiné Bérlet: 4 900 Ft. | A Családi Matiné Hangversenysorozat egy előadására szóló jegy: 1 200 Ft. Áraink 27% áfát tartalmaznak.

A Duna Szimfonikus Zenekar a műsorváltoztatás jogát fenntartja!