„De Beethoven csak egy van” (Beethoven)

Fülei Balázs zongoraművész 2003-2008-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanult, ahol Nádor György és Réti Balázs voltak a mesterei. Ezt követően 2008-2011 között ugyanott a DLA Doktori Iskolában tanult, ahol zenei konzulensei Nagy Péter és Kocsis Zoltán voltak. 2012 óta tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, 2015 óta a Kamarazene Tanszék vezetője. A zeneakadémiai tanítás mellett több mesterkurzust is tartott - így a texasi TCU-n, valamint Indiában. Szakmai életének fontos állomása a Zeneakadémia Nagyterme, a Művészetek Palotája, a bécsi Konzerthaus, az amsterdami Concertgebouw, valamint a Carnegie Hall New York-ban, ahol 2008-ban debütált szólóestjével. Repertoárján több, mint harminc zongoraverseny szerepel, köztük Beethoven, Brahms, és Bartók összes zongoraversenye. A 2011-es Liszt Emlékév egyik legtöbbet foglalkoztatott előadója volt. Számos magyar zeneszerzővel áll munkakapcsolatban, ősbemutatók és rádiófelvételek fűződnek a nevéhez. Ars poeticája: „Fontos, hogy a közönség úgy érezze: az előadó jelképes családjába tartozik.”


Medveczky Ádám (Budapest, 1941) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, Prima Primissima díjas karmesternek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola karmesterképzőjében Kórodi András volt a mestere. Közben 1960–1969 között a Magyar Állami Hangversenyzenekar szólamvezető üstdobosaként is működött. Ezután lett a Magyar Állami Operaház korrepetitora. 1974-ben elnyerte a Magyar Televízió első alkalommal megrendezett karmesterversenyének második díját, ami országszerte ismertté tette. Még ugyanabban az évben a Zeneakadémia adjunktusa lett, eleinte a zenekari gyakorlatok vezetője volt. 1974-ben kezdte meg karmesteri működését a Magyar Állami Operaházban. 1982-ben a Zeneakadémia Magánének és Zongora tanszékének tanára lett. 1987-ben kinevezték a Magyar Posta Szimfonikus Zenekara (későbbi MATÁV/ma Concerto Budapest) zeneigazgatójának; ezt a pozíciót 1996-ig töltötte be. Közben egy ideig a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatójaként is működött, majd a Győri Filharmonikusok első karmestere lett. Közel 100 opera szerepel repertoárjában, miközben a magyar hangversenyélet egyik legnépszerűbb és rendszeresen foglalkoztatott dirigense is. Szívesen és rendszeresen szerepel a Duna Szimfonikus Zenekarral.



Ludwig van Beethoven (1770-1827) bécsi klasszikus mester 1809-1811 között komponált Esz-dúr zongoraversenyének címzettje Rudolf hercegérsek, a zeneszerző barátja. Szabolcsi Bence szerint a mű indításakor „... úgy lép be a zongora szólama az együttes közé, mint fejedelem a trónterembe, a főhajtó udvar sorfala között, valóban királyi öntudattal.” Az Esz-dúr koncert Beethoven talán egyik leginkább „szimfonikus” versenyműve, egyszersmind legerőteljesebb alkotásainak egyike. Talán ez a mű a legrepzentánsabb alkotása a beethoveni virtuozitásnak, csillogásnak is. Feltehető, hogy Beethoven még eljátszotta a zongoraszólamot a hercegérsek rezidenciáján, de a mű nyilvános bemutatására megromlott hallása miatt már nem vállalkozhatott. Ezért a mű 1811-es ősbemutatóján a lipcsei Gewandhausban Friedrich Schneider, míg az 1812-es bécsi bemutatón – a szintén Beethoven tanítvány – Carl Czerny játszott.

„Inkább az érzelem kifejezése, mint hangfestés”. Beethoven ezzel a megjegyzéssel bocsátotta a világ elé 6. szimfóniáját 1808-ban. Jó oka volt erre a védekező mondatra, mert korábban J. Haydn kortársaitól számos megjegyzést kapott „A Teremtés” és „Az évszakok” c. oratóriumának naturalisztikus részleteiért. Ilyen „hangfestések” a Beethoventől származó tételcímekkel ellátott „Pastorale” (=pásztori) szimfóniában is bőven vannak:
1. „Vidámság ébredése a falura érkezéskor”
2. „Patakparti jelenet”
3. „Vidám paraszti mulatság”
4. „Vihar”
5. „Pásztorének. Öröm és hála a vihar után”

A „Pastorale” szimfónia 2. tételében például szinte tudományos pontossággal mutatja be a patak csobogását, a tétel végén pedig a csalogány, a fürj, a kakukk, a sármány és a vörösbegy énekét. A 3. tételben élethűen idézi fel a vidám parasztok tánczenéjét, éppen úgy, mint a 4. tételben a Vihar tombolását. A Finálé megható pásztorénekkel kezdődik, majd a felfrissült természet ódáját zengi. A nyitótétel derűs dallama viszont egy horvát népzenekutató szerint szoros rokonságot mutat egy kedvelt horvát népi táncdallammal. Mielőtt arra gondolnánk, hogy Beethoven zenéje az európai népdalfeldolgozás egyik korai példája, gyorsan szögezzük le, hogy a beethoveni főtéma egyik változatára lelt a XIX. század végi népzenekutató! Aki ezt a művet meghallgatja, megismeri, hogy a szerző mennyire rajongott a természetért.

(Zelinka Tamás)

Az Őszi Bérlet és Tavaszi Bérlet egyenként: 11 500 Ft. | Az Őszi Bérlet és Tavaszi Bérlet együttes megvásárlása esetén az ár: 21 000 Ft. | Az Őszi Bérlet és Tavaszi Hangversenysorozat egy előadására szóló jegy: 2 900 Ft. A Családi Matiné Bérlet: 4 900 Ft. | A Családi Matiné Hangversenysorozat egy előadására szóló jegy: 1 200 Ft. Áraink 27% áfát tartalmaznak.

A Duna Szimfonikus Zenekar a műsorváltoztatás jogát fenntartja!