Virtuozitás és búcsú

Fikret Amirov (1922-1984) zeneszerzői munkásságára nagy hatással volt az azerbajdzsáni népzene, mellyel egy új műfajt, az improvizációs jellegű szimfonikus makámot teremtette meg.

Uzeyir Hacibeyli (1885-1948) azerbajdzsáni zeneszerző, zeneművész, tudós, publicista, drámaíró, pedagógus, a modern zenei művészet és a nemzeti opera megteremtője volt hazájában. Koruglu c. operáját, amelyből a címszereplő áriája lesz hallható, 1937-ben mutatták be Bakuban, „Sevgili canan” c. dala világszerte népszerű románc.

Francesco Cilea (1866-1950) olasz zeneszerző 1897-ben komponálta Az arles-i lány (L`Arlesiana) c. operáját, amelynek kezdeti sikerében döntően szerepe volt Caruso szenvedélyes közreműködésének. Napjainkban a dalműből többnyire csak Federico románca hallható.

Robert Schumann (1810-1856) a-moll zongoraversenyének magánszólamát az 1846. január 1-jei lipcsei bemutatón Clara Schumann játszotta. Ez a mű azóta a zongorairodalom egyik legszebb és legvonzóbb darabja, amely egyesíti a szenvedélyt, a lendületet, a bájt és a bensőséges költészetet. „A muzsika egy szép lélek kisugárzása; hangozzék fel közönség előtt, vagy csendben és magányban, mindegy; az a fontos csak, hogy mindig a szép lélek nyilatkozzék meg benne.”

Amikor Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840–1893) 1893 februárjában írni kezdte h-moll szimfóniáját, egy olyan „Program-szimfónia” terve foglalkoztatta, amely „mindenki előtt titok kell, hogy maradjon – hadd törjék a fejüket… A program teljességgel szubjektív, és sétáimon, amikor fejben komponálok, nemegyszer keservesen sírnom kell.” A műre aggasztott és találó „patetikus” jelző testvérétől, Mogyeszt-től származik, de egy nem sokkal a Hatodik szimfónia befejezése után megjelent „Requiem” c. verset olvasván maga a szerző is elismerte, hogy „voltaképpen ezt mondja el az én szimfóniám is.” A Szentpétervárott megtartott bemutató után nem sokkal Csajkovszkij meghalt, mert forralatlan vizet ivott és elkapta a kolerát. Bár az állítólagos öngyilkosságra vonatkozó feltételezéseket az utóbbi években megcáfolta a szakirodalom, ennek ellenére tagadhatatlan, hogy a nemzetközi népszerűségének tetőpontján álló szerző a komponálás idején boldogtalan és depressziós volt: „Roppant rejtélyes hangulatban vagyok – úton a sír felé. Időnként úgy érzem, szétmorzsolja lelkemet a bánat, de ez nem az a fajta szenvedés, amelyből új életakarás árad. Helyette van benne valami reménytelen, végérvényes…”.

(Zelinka Tamás)



Azer Rza-zadef Azerbajdzsán egyik legnépszerűbb, világhírű operaénekese. Tanulmányait a Bakui Zeneakadémián végezte, 2014 óta a Teatro alla Scala Akadémia növendéke. Az Azerbajdzsáni Állami Opera és Balettszínház szólistája. Fiatal kora ellenére már számos országban bemutatkozott, fellépett többek között Olaszország, Franciaország, Oroszország, az Egyesült Királyság és Törökország színpadjain.

Balázs János Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Snétberger Zenei Tehetség Központ tanára, több nemzetközi zongoraverseny győztese. Fiatalos lendülete kiemelkedő technikai kvalitással és mély zenei megértéssel párosul. Hitvallása, hogy a zene csakis a lélek legmélyebb és legőszintébb érzelmeiből születhet meg. A zene iránti igényessége és alázata garantálja a hallgatóság számára a legmagasabb művészi értéket. A 2013/2014-es koncertidényben Európa legnagyobb koncerttermeiben turnézott a Rising Star ECHO (European Concert Hall Organisation - Európai Koncerttermek Szervezete) hálózat szervezésében.

Jelcin Adigezalov 1982-ben diplomázott zongora szakon az Azerbajdzsáni Nemzeti Konzervatóriumban, ezután 4 évig a Szentpétervári Nemzeti Konzervatórium karmester szakán tanult a világhírű dirigens, Ilya Musin osztályában. Mesterdiplomáját a Bécsi Zenei- és Képzőművészeti Akadémián szerezte meg 1992-ben Karl Oesterricher professzor vezetésével. 1993-ban „Az év karmestere” díjat, Azerbajdzsán egyik jelentős nemzeti kitüntetését vehette át. 2000 óta az Azerbajdzsáni Nemzeti Opera karmestere, 2002-től pedig az Azerbajdzsáni Zeneakadémia karmester tanszékének professzora.

Az Őszi Bérlet és Tavaszi Bérlet egyenként: 11 500 Ft. | Az Őszi Bérlet és Tavaszi Bérlet együttes megvásárlása esetén az ár: 21 000 Ft. | Az Őszi Bérlet és Tavaszi Hangversenysorozat egy előadására szóló jegy: 2 900 Ft. A Családi Matiné Bérlet: 4 900 Ft. | A Családi Matiné Hangversenysorozat egy előadására szóló jegy: 1 200 Ft. Áraink 27% áfát tartalmaznak.

A Duna Szimfonikus Zenekar a műsorváltoztatás jogát fenntartja!